Rólam
A történetem, mint mindenkié, réges-rég kezdődött, számomra ez az út a harcművészetekkel indult több mint 20 évvel ezelőtt. A harcművészetek, ahogy akkoriban kis hazánkban oktatták, elsősorban és leginkább a test edzéséről szólt, így nagyon hamar elkezdtem keresni valami többet, valamit, ami túlmutat a test művelésén. Így jutottam el a Gyémánt Út buddhizmushoz és kezdtem el ezáltal magától értetődően önismerettel is foglalkozni. Nemsokkal később egy kedves barátom segítségével találtam rá Havasi Andrásra és a taoizmusra, ahol is ez az önismereti út igazi mélységek felé fordult számomra, azóta is ezen az úton járok. Andrásnak mélységesen hálás vagyok tudásáért, hatalmas együttérzéséért és folyamatos iránymutatásáért, rengetek mindent tanultam és tanulok tőle a mai napig számtalan területen.
Ahogy haladtam előre tanulmányaimban, idővel természetes módon ébredt fel bennem a vágy a továbbadás felé, így elkezdtem kung fut tanítani, amire elsődlegesen az inspirált, hogy azt éreztem, hogy ez annyira nagyszerű, hogy muszáj megmutatnom másoknak is. Azonban a harcművészet valójában csak egy eszköz, mert azt vallom, hogy tulajdonképpen nem kung fu-t, hanem embereket tanítok.
Vagyunk néhányan, akik harcosnak születtünk, nekünk először ezt az erőt kell megtanulnunk megérteni, használni és uralni. Nekem ebben a kung fu elképesztően nagy segítségemre volt, mert megtanította a keménységet, a fegyelmet, azt, hogy hogyan összpontosítsam a figyelmemet és az erőfeszítéseimet, megmutatta hogyan küzdjek és mi mindent érhetek el, ha tényleg beleteszem magam.
Nekünk, harcosoknak, inkább a másik oldal elsajátításával szoktak nehézségeink támadni, azaz hogyan engedjük el, hogyan legyünk jelen minden és kapcsolódásban mindennel minden pillanatban és hogyan áramoljunk együtt a Mindenséggel. És rögtön felmerül az első kérdés, hogyan csinálom az elengedést, mert abban pont az a trükk, hogy egészen konkrétan nem csinálod sehogy 🙂 hanem hagyod és engeded. Hasonlóképpen van ez a jelenlét és a kapcsolódás esetén is, az sem a megszokott harcos aktivitást kívánja meg. Tekinthetünk erre a kettőre Yinként és Yangként is, nincsenek alá- és fölérendeltségi viszonyban, hiszen függnek egymástól, nem mondhatjuk hogy az egyik jobb és a másik rosszabb, mert teljesen más minőséget képviselnek és valójában mindkettőre szükségünk van.
Így elkezdtem harcművészeti tanulmányaimmal párhuzamosan a másik oldallal is foglalkozni, kerestem annak lehetőségeit, hogyan tudom ezt kibontakoztatni és minél teljesebben megélni.
2012-ben találkoztam először Irini Rockwellel, aki egy amerikai tanító és többek közt Csögyam Trungpa buddhista mester közvetlen tanítványa volt. Irinitől több éven keresztül tanultam személyesen is, majd online formában az Öt Bölcsesség rendszerét, amely hagyományos buddhista tanításokra épül ugyan, de kifejezett célja vallásoktól függetlenül a mindennapok emberéhez közel hozni mindezt. Irini és ez a rendszer hihetetlenül sokat segített abban, hogy a saját érzelmi működésemet megértsem és érzelmeim helyes megélését, kezelését elindítsa bennem. Irininek is rendkívül hálás vagyok, hogy megmutatta és autentikusan képviselte, hogyan lehet női megközelítésben szellemi úton járni, és hogyan lehetsz hiteles és önazonos anélkül, hogy tökéletesnek kellene lenned.
Az Öt Elem gyakorlatilag jelen volt a tanulmányaimban mióta harcművészetekkel foglalkozom és 2016-ban az Öt Elem Életvezetés program volt az, ami a hétköznapi gyakorlatba is segített átemelni ezt az ősi tudást. Igazából nagyon szeretem ebben a rendszerben, hogy eléggé gyakorlatias ugyanakkor végtelenül sok dimenziós egyszerre. Igazán abban adott nekem rendkívül sokat, hogy különböző szinteken megértsem hogyan működöm és amennyiben másként szeretnék, azt hogyan csináljam.
Ebből természetesen következett számomra a Négypilléres Sorsfejtésben való elmélyülés, mely szintén az Öt Elemre épül, ugyanakkor önálló, komplex rendszer. Tanulmányaimat több vonalon folytattam, de ezek közül is kiemelném Hornyánzsky Simont, akinek tudása mérhetetlenül szerteágazó és fantasztikusan alapos, több éves együttműködésünk során kevés olyan kérdést sikerült feltennem neki, melyre nem tudott azonnal kielégítő válasszal szolgálni 🙂
Ezek után találtam rá a Qi Men Dun Jia, szintén ősi, kínai rendszerére. Akkoriban történt ez, amikor is nagyon foglalkoztatott az emberben rejlő elképesztő potencialitás, és arra kerestem kiegészítő lehetőségeket, hogy hogyan lehetne ezt leginkább kibontakoztatni. Azt hiszem “csak” megfelelő helyen voltam a megfelelő időben, de végeredményben lenyűgözött hogy egy több ezer éves rendszer képes a mai kor emberének is érdemi támogatást nyújtani abba, hogy mit bontakoztasson ki és ezen felül a hétköznapi, de számunkra jelentőségteljes döntések meghozásában is tud iránymutatással szolgálni.
Közben pedig valahol 2018 folyamán megtörtént találkozásom a ThétaHealinggel is, először mint megoldást kereső fél, majd hamar rádöbbentem, hogy ez olyan nagyszerű és nem utolsó sorban rendkívül hatékony módszer, amit szívesen beillesztenék, mert remek kiegészítője a meglévő eszközköztáramnak.
Minden általam használt módszer szerves része a mindennapjaimnak, az életvezetésemnek, számomra mindegyik élő és autentikus rendszer, melyekben folyamatosan képzem magam így mélyítve tudásomat. Azt hiszem ezt is nagyon kedvelem a kínai rendszerekben, hogy fraktálosak, mindig van egy újabb és mélyebb szint, és ahogyan egyre többet tanulsz és tudsz, egyre inkább ráébredsz, hogy milyen végtelen tudás és bölcsesség rejlik bennük. És az külön szép, hogy sosem érkezik el az a pont, ahol azt mondhatod: “nincs már mit tanulnom, kész van, megtanultam ”, így ezen rendszerek tanulmányozása alapvető alázatra tanítja az embert.