Ha egy ideje olvassátok már az írásaimat, akkor egészen biztosan észrevettétek, hogy elég sokszor írok a változásról és fejlődésről, pusztán azért, mert nagyon fontos témának találom. Ezúttal azonban egy olyan oldalára térnék ki, ami kevésbé gyakran kerül megemlítésre, főként azért mert meglehetősen kényes terület.
Változást ugyanis általában mindenki akar, mert mindannyian elégedetlenek vagyunk valamivel az életünkben. Változni azonban már igen kevesek szeretnének, mivel legtöbben a változást aszerint értelmezik, hogy másoknak vagy a környezetnek hogyan kellene hozzájuk alakulniuk, hogy jobban megfeleljenek az ő elvárásainak. Erről írtam is már korábban a Változz te, hogy nekem ne kelljen! blogbejegyzésben, úgyhogy most nem is fejtegetem ezt az oldalt tovább, ott elolvashatjátok 🙂
Térjünk inkább át arra a kérdésre, hogy vajon miért is nem változunk valójában még akkor sem feltétlenül, hogyha már értjük és felvállaljuk a felelősséget a saját életünkért? Mi lehet olyan erős vagy meghatározó hatású, hogy mindezek ellenére mégis képes megakadályozni, hogy változásokat érvényesítsünk az életünkben?
A válasz egyáltalán nem bonyolult, ez természetesen csak akkor igaz, hogyha tudjuk, hogy hol keressük a válaszokat 🙂 Változni ugyanis csak akkor tudunk, hogyha hajlandóak vagyunk maradéktalanul és rendkívül őszintén szembenézni azzal, ami jelenleg van. Azaz a változás első lépése mindig a tudatosság – igazából mindennek az első lépése mindig a tudatosság 🙂 de ebben az esetben főként arra gondolok, hogy érdemes meglátni azt, ami van, éppen úgy, ahogyan van. Ez persze értelemszerűen azt is jelenti, hogy minden, amiről eddig nem akartunk tudomást venni, minden, amit eddig nagyvonalúan a szőnyeg alá söpörtünk, most szépen napvilágra kerül.
És néha, attól függően hogy mennyi ideje és mit söpörtünk ez alá mágikus szőnyeg alá, elég nehéznek érezhetjük felvállalni annak a felelősségét, hogy mindezzel éppen most szembesüljünk. Ezért ösztönösen vagyis tudattalanul dönthetünk úgy, hogy szembenézés helyett inkább mégsem változunk, hogy ne kelljen ráébredni mindenre, amiről eddig oly gondosan igyekeztünk nem tudomást venni.
Sőt, hogy mindezt elkerüljük inkább élünk egy olyan életet , ami nem tesz minket boldoggá. Félreértés ne essék, mindenkinek joga van olyan életet élni, amilyet szeretne, a lényeges pont mindösszessen az itt most, hogy mindez egy tudatos döntés eredménye legyen. Az mondjuk egészen jó kérdés, hogy miért döntene valaki a boldogtalanság mellett, erről a következő blogbejegyzésben fogok írni.
Kép Nathan Dumlao – Unsplash
