Az előző bejegyzésben a Fém elem és az Illúziók kapcsolatáról volt bővebben szó és mivel ez egy fontos téma, így szeretném ezt egy másik aspektusból is megvilágítani, mégpedig specifikusan az idei Yang Fa Sárkány év fő irányvonalai mentén.
Az év egyik központi témája a magasabb szintre emelés, amiről nem sokkal ezelőtt egy egész bejegyzésben írtam, így ezt csak röviden érinteném most. Ha illúziókról beszélünk, akkor ennek tükrében itt első körben azt lehet megvizsgálni, hogy valóban minőségi váltás történik-e, mert az önmagában, hogy többet csinálok valamit, vagy akár másként még egyáltalán nem jelenti azt, hogy magasabb szintre emeltem. Így mielőtt elégedetten hátradőlnénk, hogy ezt megtettük érdemes néhány gondolatban értékelni, hogy az általunk eszközölt változások milyen hatással vannak összességében, különös tekintettel a minőségi változásokra.
A következő érdekes téma, hogy a tavalyi erősen Yin attribútumokkal bíró év után ez legalább annyira Yangos. A Yang évekről is volt egy korábbi bejegyzésem, így most itt is specifikusan az illúzió részére szeretnék kitérni. Klasszikusan inkább Yin Napmesterűekre, vagy dominánsan Yin elemekkel bíró embereknél fordul elő, hogy a Yangosodás folyamata egy kicsit megcsúszik 🙂 Például úgy, hogy Yangosodunk, de nem eléggé (zárójeles megjegyzés, hogy az “eléggé” itt nem egy abszolút mérce, hanem pontosan mindenkinek magához mérten értendő). Ez pont olyan, mint amikor van egy problémád és azt régóta halogatod, majd elkezdesz valamit csinálni, hogy tegyél az ügyben, de azóta a probléma gyorsan eszkalálódott és minden, amit most teszel, az akkor lett volna eredményes és megfelelő hatással a problémára, amikor ez indult, így nem érted, hogy miért nem változik, hiszen te cselekszel. Valóban, csak nem azzal összhangban, ami éppen most aktuális.
A másik klasszikus megközelítése az illúziók szempontjából a Yangosodás kérdéskörének, ami pedig már mindenkit jobban érint, hogy úgy csináljuk, hogy közben mindvégig a komfort zónánkon belül maradunk miközben azt adjuk el magunknak, hogy ez igenis Yangosodás. Ez pedig nem fog működni, mert a Yang, jellegéből adódóan extenzívebb, kifelé terjedőbb. Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy a káosz és pusztulás határára kell sodornunk magunkat, de azt mindenképpen, hogy elhagyod a megszokott-ismerős területeket és nyitni az új felé mindenféle szinten.
Végül pedig, egy kevésbé nyilvánvaló illúzió az időzítéssel kapcsolatosan, ami az érme mindkét oldalán meg tud jelenni, végtelen halogatásban és türelmetlenségben, akár egyszerre is. A halogatás ismerős kérdés, ha az illúziók szemszögéből nézzük, akkor a jó kérdés az, hogy pontosan mit és miért napolunk el. Ennek köze lehet a helyes prioritásokhoz (valóban ezt akarom vagy csak kellene-illene-de jó lenne, ha) és ahhoz is hogy vajon azt az életet éljük-e minden szinten, amit szeretnék. Ez utóbbi természetesen a türelmetlenségre is igaz, ám ott azt is érdemes figyelembe venni, hogy sokszor jelentősen alábecsüljük azt az időt vagy erőforrást, ami egy adott dolog végrehajtásához szükséges, így eleve csalódottságra és kudarcra ítéljük önmagunkat. AMi végül az elköteleződés témájához visz, hogy mennyire vagyunk mihez elköteleződve, ideértve egyébként saját magunkat is, mert az első és legfontosabb elköteleződés önmagunk felé szól, akkor is ha nem minden szivárványos és unikornisos bennünk. Minden ember fényből és árnyékból is áll, ez egy duális univerzum, mégis könnyű belecsúszni abba az tévképzetbe, hogy csak fényből állunk, hogy csak szépek és jók vagyunk. És a legnagyobb illúziója mindennek az, hogy attól hogy nem akarunk róla tudomást venni, attól, hogy úgy teszünk mintha nem lenne ott, a bennünk élő sötétség nem szűnik meg. Türelmesen figyel és vár, míg alkalom nyílik és akkor olyat tehetünk, amit utána egész biztosan bánni fogunk.
Kép Christian Holzinger – Unsplash
