Ahogy az előző posztban ígértem megosztok néhány formabontó (lásd még bicskanyitogató címszó alatt) gondolatot arról, hogy ami fontos, azt csinálod, ha nem csinálod, akkor nem fontos 🙂 Azonban kicsit messzebbről indítanám ezt mégis, mert azt gondolom más gyökere van ennek a problémának, mégpedig a boldogsághoz vezető rögös út.
Sokszor fordul elő ugyanis, hogy a jövőbe kihelyezve gondolkodunk dolgokról, hogy “majd akkor leszek boldog, ha” vagy “majd akkor leszek elégedett, amikor” és hasonló feltételekhez kötött megfogalmazások. A probléma ezzel általában az, hogy ez a jövőben “majd pillanat” nagyon-nagyon ritkán vagy egyáltalán sosem jön el. Nem feltétlenül azért, mert esetleg irreális dolgokat tűzünk ki, amiket esélyünk sincs valóra váltani, hanem főként azért, mert ha adott esetben sikerül is elérni azt, amire vágyunk, annak csak pillanatnyilag tudunk örülni és rögtön tűzzük is ki a következő célt és a boldogságunk záloga ismét a jövőbe kerül egy majd állapotba. Ezzel arra szoktatjuk rá magunkat, hogy folyamatosan az elérhetetlen jövő iránti vágyakozásban éljünk erről a következő bejegyzésben fogok írni, mint ígértem a Yang Víz Tigrisről szóló posztban 🙂
Azt azért szeretném tisztázni, hogy nem akkor van gond, hogyha jövőbe mutató terveink vannak, hogy célokat tűzünk ki, hanem azzal ha ilyenkor valójában kizárjuk a jelent, aminek eredményeként sosem tudunk annak teljes szívvel örülni, ami éppen van, mert félszemmel (vagy gyakran mindkét szemmel) a jövőbe tekintünk kizárólag. Igazság szerint a taoizmusban az egyik olyan szemléletmód, ami nagyon megszólított éppen erre irányul, ugyanis a taoisták utisták és nem célisták, azaz az oda vezető út legalább olyan fontos számukra, mint a cél maga. Ha az utat nem élvezed és mindig főleg abban vagy benne, hogy mit kell elérned, akkor elfelejtesz élni, kiveszik életedből a mindennapi csoda. Arról nem is beszélve, hogyha körbenéztek azok között, akik igazán sikeresek abban, amit csinálnak könnyű észrevenni ezt a közös vonást, mindannyian végtelen lelkesedéssel tudnak hozzáállni akkor is amikor csinálják, s nem csak az eredményekben gondolkodnak.
Végül egy apró trükköt ajánlok nektek: amikor úgy érzitek, hogy éppen ebben a csapdában ragadtatok, azon veszitek észre magatokat, hogy többet vagytok a jövőben, a “majd”-ban, mint a mostban, akkor érdemes a következő egyszerű kérdést feltenni magatoknak: milyen életet élnétek, ha az amit a jövőben kitűztetek már most valóság lenne, miben változtatna ez a hétköznapjaitokon, milyen más szokásaitok lennének, hogyan viselkednétek vagy hogyan döntenétek bizonyos helyzetekben. Majd kezdjetek el ezeknek megfelelő hozzáállást gyakorolni, lassan-fokozatosan, figyelve arra, hogyha akadályba ütköztök a fő fókusz ne az legyen, hogy ezt miért nem tudjátok megcsinálni, hanem hogy hogyan igen 🙂
Kép: People photo created by wayhomestudio – www.freepik.com
